Kosztolányi Péter: Baka, a közérzeti költő

  
Szimpózium, vers- és prózamondó verseny

A hatvan éve született Baka István irodalmi hatását a költő életművében vizsgáló szimpóziumot rendez a megyei könyvtár október 10-én a Garay János Gimnázium dísztermében, majd lebonyolítják a vers- és prózamondó verseny dunántúli elődöntőjét.

– A szimpózium (mint a 2005-ös konferencia is) arra hivatott, hogy a Baka-kutatásokat összegezze – tájékoztatott Gacsályi József könyvtáros, költő. –Szörényi László, M. Nagy Miklós, Szőke Katalin, Nagy Márta, Ágoston Zoltán és Nagy Gábor előadását hallgatjuk meg a Garay gimnázium dísztermében. Itt említem meg az intézmény és Szekszárd város szerepét a szimpózium megszervezésében és a Baka család vendégül látásában. A délutáni vers- és prózamondó verseny elődöntőjén Frank Ildikó, Németh Judit, Orbán György és Kis Pál István lesznek a zsűri tagjai, az elnök Merő Béla.

– Baka szerint „a verset és a költőt külön kell választani, és jobb, ha a verseket ismerjük.” ¹ A szimpózium viszont a költőre összpontosít…

– Az embert szeretnénk megismertetni, ám, mert Baka abszolút alanyi költő, végül ugyanoda érkezünk. Sok kortárs érdeklődik a Baka-életmű iránt: egy részük irodalomtörténész, akit megihletett a költészete, mások jórészt az esztétikum felől közelítenek. A szimpóziumra érkező méltatók különböző korosztályokat képviselnek, de általában Baka költészete vagy a műfordításai jelentik számukra a kiindulópontot. A lírája, ami Istvánnál közérzeti megnyilvánulás volt.

– A Háborús téli éjszaka című művében, 1977-ben azt írta: „Térképed nincs igazabb nálam, / belém vagy írva, Magyarország.” ² Ezen belül Szekszárd vagy Szeged volt inkább „Bakába írva”?

– Bár Szegedhez sok és erős szállal kötődött, Baka szekszárdinak vallotta magát – az életműve is ezt tükrözi. A család, az egyetem és a város irodalmi kisugárzása okán a Baka István Alapítvány is Szegeden működik. Ugyanakkor Szekszárd is sokat tett annak érdekében, hogy Baka neve az őt megillető szerepet töltse be az irodalomban. Mindkét város ápolja tehát a hagyományt, és ez kiváló kiindulópont Baka és a költészete megismeréséhez.

* * * * * *
¹Gacsályi József: „Fehér és barna szárnyak”. Beszélgetés Baka Istvánnal a Farkasok órája megjelenésekor. In: Uő: Meditáció és beszélgetés. Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2002, 51–65. o. Itt: 58. o.

²Baka István: Háborús téli éjszaka. II. (Dal). In: Baka István művei. Versek. A szöveget gondozta és az utószót írta Bombitz Attila. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2003, 78–79. o., itt: 79. o.


Kosztolányi Péter

Szekszárdi Vasárnap, 2008. október 5., 4. o.