Твои… черты
(Волос полуденная тень)
Megőszült fürtjeimre hull
hajadnak délutáni árnya.
Nem vénülsz, év bár évre múl,
kortársamból fiammá válva.
Együtt harminchat évesen
milyen szép pár voltunk mi ketten!
S úgy tetszik most – reménykedem –,
nekem se kell megöregednem.
1921. június
________________________
(MARINA CVETAJEVA: A KIRÁLYNŐ VÉDELMÉRE című kötetéből. Baka István fordítása.)