Kezdőlap

ELÉRHETŐSÉGEINK:
Cím: 7100 Szekszárd, Szent István tér 26.
E-mail: baka.istvan.alapitvany’kukac’gmail.com 
Telefon: +36-74/316-222 (Múzeum)

 

Kedves Barátaink!
  
2009 Ünnepi Könyvhetére megjelent a Baka István-életműsorozat utolsó, hatodik kötete
BAKA ISTVÁN MŰVEI. MŰFORDÍTÁSOK III. címmel.
(Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009. 362 oldal, 2950,- Ft.)
  

  
      "Baka István műfordításai harmadik kötetének anyagát a nyersfordítások alapján készített fordítások képezik. Míg az első két kötet a műfordítói örökség jelentős részét kitevő, az orosz költészetből készített fordításokat tartalmazta, ez a kötet, terjedelmét tekintve jóval szerényebb. A svéd klasszikus költő, Bellmann művein kívül elsősorban Kelet-Közép Európa, a Balkán, illetve a Balti államok kortárs költőinek versei találhatók meg benne. A kötetet ugyanakkor kiegészíti Baka két orosz drámafordítása is, Alekszandr Vvegyenszkij: Ivanovék karácsonya, illetve Venyegyikt Jerofejev: Walpurgis éj, avagy a Kormányzó léptei című művei, melyeket nagy sikerrel játszott a Katona József Színház, Gothár Péter rendezésében. [...] Az antológiákban megjelent versfordítások közül kiemelkednek a Rainis-fordítások, illetve a kortárs szlovák költők fordításai. Jānis Rainis, a szimbolizmushoz közel álló, lett nemzeti klasszikus munkásságát Baka Istvánnak köszönhetően ismerhette meg a magyar olvasó. "
                                                                   (Részlet Szőke Katalin utószavábó)



   
* * *

   
   
   
Kedves Látogatóink!
  
2008 Ünnepi Könyvhetére megjelent a Baka István-életműsorozat negyedik és ötödik kötete
BAKA ISTVÁN MŰVEI. MŰFORDÍTÁSOK I.
és
BAKA ISTVÁN MŰVEI. MŰFORDÍTÁSOK II.
címmel.
(Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2008. 482 és 455 oldal, kötetenként 2850,- Ft.)
  
  
   
   
   
   
"Baka István MŰFORDÍTÁSAInak háromkötetes kiadásából az első két kötet az orosz nyelvből készült fordításait tartalmazza. Baka István remekül tudott oroszul, az orosz kultúra szerelmese volt, és nem hiányzott belőle a filológusi véna sem. Műfordításai azért is rendkívül fontosak, mert munkásságában a költő és a műfordító „szerepcseréje” központi jelentőségű elvként volt jelen. A műfordításokban fellelt fordulatok és formai elemek gyakran belekerültek verseibe, s fordítva is működött ez a mechanizmus, a versek egyes motívumai visszatértek a fordításokba. Mint ismeretes, egyik legismertebb versciklusa, a Sztyepan Pehotnij testamentuma szintén fordításimitációként keletkezett, a Sztyepan Pehotnij (Baka oroszra fordított neve) maszkjában megszólaló lírai én a ciklus verseiben Szentpéterváron és Moszkvában „találkozik” azokkal az orosz költőkkel, akiket fordított, s akik munkássága jelentős hatást gyakorolt költészetére."
                                                    (Részlet Szőke Katalin utószavából)
   
* * *