Смотрю в окно – и презираю...
Nézem – s lenézem a világot.
Nézem magam – és megvetem.
A földre mennykövet kiáltok,
nem bízva zord egekre sem.
Én csak csillagtalan sötétet
látok, bár fényt áraszt a nap...
Így vonaglik a földi féreg,
szétvágva, ásóél alatt.
1921
____________________
Vlagyiszlav Hodaszevics: Mint sivatagban a délibábot
című kötetéből. Baka István fordítása.