Árpás Károly: A Fiú története
Baka István hangjátéka a Bartók Rádióban
Délmagyarország, 1995. november 03.
Szegedinek lenni többnyire a provinciális-lét gátlásaival való küszködést jelenti. Pedig a helyiek teljesítménye sokszor megérdemli nemcsak az ország, hanem a térség figyelmét is, amikor hétfőn, november 6-án délelőtt 10 óra 5 perckor elhangzik a Bartókon Baka István hangjátéka: Isten a városban avagy a Csodaszarvas pusztulása.
A darab egyik emlékezetes szereplője maga a szerző, Baka István. A rádióhallgatók emlékezhetnek arra, hogy a költő profikhoz méltó versmondással is sikereket szerzett. Az alkotó nemcsak a történettel és narrátorként vett részt az alkotásban (s lehet így most is velünk), tanácsaira hallgatott Bálint Zsolt, amikor a darab zenéjét összeállította.
Kikhez szólhat a csodaszarvas-monda parafrázisa? Akiket a történet és a játszó személyek mellett érdekel a misztika és a humor összeegyeztethetősége. Akik kíváncsiak arra, hogy a politikai változások személycseréi megváltoztatták-e a civilizációs alapmechanizmusokat. Akik bizonytalanok a közvetlen isteni beavatkozás valószínűségében. Akik ismerik a gúny és az öngúny felszabadító hatását.
A Fiú találkozása az Istennel a Baka István-i teremtett világ „ős-mítoszai” közé tartozik; a szerző számos művében megpróbálta megfogalmazni a kamaszkor ártatlanságának határán megjelenő kísértéseket és az azokra adható – adott – válaszokat. A Csodaszarvas pusztulása, a hétvégi kozmikus sakkjátszma, az angyalok termelési értekezlete vagy a viszonzatlan diákszerelem: ki tudja mi is a történet középpontja. Az azonban biztos, hogy az előadás egységes, összefogott, szakszerű mind a játszók, mind a rendezők: Lang János és Marik István teszik a dolgukat. A technikai minőség pedig a hangmérnököket: Hegedűs Jánost és Kókai Mátyást dicsérik.
A szegedi rádióstúdió húsvéthétfőn sugározta a darabot a helyi közönségnek. Sikeréhez hozzájárult, hogy a benne játszó színészek bizonyították: nemcsak Thália templomában szolgálhatják a közönséget, hanem a számukra ritkán adódó helyzetben is. A rendezők teret teremtettek, a színészek pedig – Tomanek Gábor, Sinko Károly, Flórián Antal, Bobor György, Kiss László, Mentes József, Galkó Bence, Somló Gábor, Bicskey Lukács, Téglás Judit és Balog Tamás – érzékelhető élvezettel játsszák, élik a történetet.
Ünnep lehet az országos bemutató a Bartók Rádióban, nemcsak a készítők, hanem Szeged ünnepe is. Ne sajnáljuk ezt az egy órát magunktól – s ha módunkban áll, hallgassuk meg a szegediek produkcióját!
Délmagyarország, 1995. november 03.
Délmagyarország, 1995. november 03.
Szegedinek lenni többnyire a provinciális-lét gátlásaival való küszködést jelenti. Pedig a helyiek teljesítménye sokszor megérdemli nemcsak az ország, hanem a térség figyelmét is, amikor hétfőn, november 6-án délelőtt 10 óra 5 perckor elhangzik a Bartókon Baka István hangjátéka: Isten a városban avagy a Csodaszarvas pusztulása.
A darab egyik emlékezetes szereplője maga a szerző, Baka István. A rádióhallgatók emlékezhetnek arra, hogy a költő profikhoz méltó versmondással is sikereket szerzett. Az alkotó nemcsak a történettel és narrátorként vett részt az alkotásban (s lehet így most is velünk), tanácsaira hallgatott Bálint Zsolt, amikor a darab zenéjét összeállította.
Kikhez szólhat a csodaszarvas-monda parafrázisa? Akiket a történet és a játszó személyek mellett érdekel a misztika és a humor összeegyeztethetősége. Akik kíváncsiak arra, hogy a politikai változások személycseréi megváltoztatták-e a civilizációs alapmechanizmusokat. Akik bizonytalanok a közvetlen isteni beavatkozás valószínűségében. Akik ismerik a gúny és az öngúny felszabadító hatását.
A Fiú találkozása az Istennel a Baka István-i teremtett világ „ős-mítoszai” közé tartozik; a szerző számos művében megpróbálta megfogalmazni a kamaszkor ártatlanságának határán megjelenő kísértéseket és az azokra adható – adott – válaszokat. A Csodaszarvas pusztulása, a hétvégi kozmikus sakkjátszma, az angyalok termelési értekezlete vagy a viszonzatlan diákszerelem: ki tudja mi is a történet középpontja. Az azonban biztos, hogy az előadás egységes, összefogott, szakszerű mind a játszók, mind a rendezők: Lang János és Marik István teszik a dolgukat. A technikai minőség pedig a hangmérnököket: Hegedűs Jánost és Kókai Mátyást dicsérik.
A szegedi rádióstúdió húsvéthétfőn sugározta a darabot a helyi közönségnek. Sikeréhez hozzájárult, hogy a benne játszó színészek bizonyították: nemcsak Thália templomában szolgálhatják a közönséget, hanem a számukra ritkán adódó helyzetben is. A rendezők teret teremtettek, a színészek pedig – Tomanek Gábor, Sinko Károly, Flórián Antal, Bobor György, Kiss László, Mentes József, Galkó Bence, Somló Gábor, Bicskey Lukács, Téglás Judit és Balog Tamás – érzékelhető élvezettel játsszák, élik a történetet.
Ünnep lehet az országos bemutató a Bartók Rádióban, nemcsak a készítők, hanem Szeged ünnepe is. Ne sajnáljuk ezt az egy órát magunktól – s ha módunkban áll, hallgassuk meg a szegediek produkcióját!
Délmagyarország, 1995. november 03.