Madonna da Settignano

Nézve, ahogy mész átal a hágón,
                Látta tekintetem át
Ködbe vesző Toszkánia távol
                Ormai lágy vonalát.

Sárga a vállkendőd, cicomája:
Pírja-fakult pipacsok.
Nagy szemeiddel nézed az árva
Külhoni átutazót.

Tiltod-e, kit vándornak örökre
Ítélt sorsa – nekem,
Mária, vetve e távoli földre,
Méláznom neveden?

1909. június 3.

________________________

Alekszandr Blok verse,
fordította Baka István.

Az Orosz szimbolista költők Baka István fordításában című kötetből