Ó, régmúlt napok siratói

О, плакальщики дней минувших

Ó, régmúlt napok siratói,
Faggattok néma végzetet,
Tengerbe süllyedt kincsek kutatói, –
Ti már a kürtszót lesitek?

Eljő, mint íratott, az óra,
Felharsan mindenütt a jel,
Se békés rab, se folyton lázadó a
Sorsa elől nem futhat el.

Egy a folyó, de cseppje más mind,
Némák a fénylő távolok,
Más-másképp tarkáll réten a virág is,
S árny rejti néha a napot.

Jól lát szemünk, fülünk is hallja
Tavaszi madarak dalát,
A tájon készülő ünnep nyugalma,
Ne sürgesd, bármi vár reád.

Készülj a kürtre, és ne bánjad
Múltad, s ne fürkészd végzeted,
Bölcsen viseld bilincseit a mának,
Szemed a Májusra szegezd.

________________________

Mihail Kuzmin verse,
fordította Baka István.

Az Orosz szimbolista költők Baka István fordításában című kötetből