Ostoba szív, csak verne, csak verne

Ostoba szív, csak verne, csak verne –
Ütem szerint...
Úgy tetszik, mintha szétrepedezne –
S jár megint.

Gondolat, álmok – úr ma a rozsda
Mindenen. –
Ámde föleszmélsz új tavaszodra
Hirtelen.

Tavaszodat már hiába hívod,
Ostoba!
Szív! mikor érnek véget a kínok...
Talán soha?

________________________

Mihail Kuzmin verse,
fordította Baka István.

Az Orosz szimbolista költők Baka István fordításában című kötetből