Tudta, hogy mik vagyunk

Baka Istvánnak a legjelentősebb költők között van a helye a hazai irodalmi panteonban - állapították meg a hatvan éve született, tizenhárom éve elhunyt lírikusról hozzáértő tisztelői.


A szekszárdi Garay János Gimnázium dísztermében tegnap délelőtt tartott szimpóziumon Gacsályi József költő elnöklete mellett szerkesztők, irodalomtörténészek - Ágoston Zoltán, Nagy Gábor, Nagy Márta, M. Nagy Miklós, Szőke Katalin - méltatták Baka István életművét. Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója hangsúlyozta: ő volt az a költő, akiről már életében leírták: a legérvényesebben beszél arról, hogy kik vagyunk. - Nincs olyan körülmény, ami miatt érvényteleníteni kellene ezt a megítélést - húzta alá a professzor. A születés helyszínéből és a művekben megjelenített színterekből adódóan hangsúlyosan esett szó Baka István Szekszárdhoz való kötődéséről. Ő maga, bár a Tisza partjára költözött, így vallott erről: Szegeden lakom, de Szekszárdon élek. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár rendezvénye délután a kárpát-medencei Baka István vers- és prózamondó verseny dunántúli elődöntőjével folytatódott: a megmérettetésen a felnőtteknél Haraszti Ágnes, a diákok mezőnyében Fábián Péter szerezte meg az első helyezést.