A könnyek tanítványa

Nem sírtam én sokat gyerekkoromban,
hisz ember oly ritkán került elém;
egyedül éltem négy fal közt, magamban,
engem szerettek ők, őket meg én.

A sírást már csak ifjúként tanultam,
midőn keserű poharát felém
nyújtotta férfikéz, hiába bújtam.

S jaj, bánatot bár addig nem ismertem:
emlékétől sajog ma is a lelkem.

 
Jan Rainis: Száll és ég s kihuny a csillag című kötetéből
Fordította: Baka István