Átlopódzni

Прокрасться

Idő s nehézkedés felett a
legfénylőbb győzelem talán ma –
átmenni, még nyomot se hagyva,
átmenni, nem vetítve árnyam

a falra...
           Mindenről lemondva
győzhetnék? Tükrökből kilépve?
Akár Lermontov, átlopódzva
kaukázusi kővidéken?

De talán még jobb móka volna,
ha Bach Sebestyén orgonás
ujjával ekhót nem koholna?
Széthullani, hamut ne láss,

urnám...
            Vagy győzhetnék csalással?
Délköreim mind elhagyón?
Mint óceánon, könnyű lábbal
az időn átlopódzhatom...

1923. május 14.
________________________

(MARINA CVETAJEVA: A KIRÁLYNŐ VÉDELMÉRE című kötetéből. Baka István fordítása.)