* * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

      "Baka István műfordításai harmadik kötetének anyagát a nyersfordítások alapján készített fordítások képezik. Míg az első két kötet a műfordítói örökség jelentős részét kitevő, az orosz költészetből készített fordításokat tartalmazta, ez a kötet, terjedelmét tekintve jóval szerényebb. A svéd klasszikus költő, Bellmann művein kívül elsősorban Kelet-Közép Európa, a Balkán, illetve a Balti államok kortárs költőinek versei találhatók meg benne. A kötetet ugyanakkor kiegészíti Baka két orosz drámafordítása is, Alekszandr Vvegyenszkij: Ivanovék karácsonya, illetve Venyegyikt Jerofejev: Walpurgis éj, avagy a Kormányzó léptei című művei, melyeket nagy sikerrel játszott a Katona József Színház, Gothár Péter rendezésében. [...] Az antológiákban megjelent versfordítások közül kiemelkednek a Rainis-fordítások, illetve a kortárs szlovák költők fordításai. Jānis Rainis, a szimbolizmushoz közel álló, lett nemzeti klasszikus munkásságát Baka Istvánnak köszönhetően ismerhette meg a magyar olvasó. "
                                                                   (Részlet Szőke Katalin utószavábó)

* * *

"Baka István MŰFORDÍTÁSAInak háromkötetes kiadásából az első két kötet az orosz nyelvből készült fordításait tartalmazza. Baka István remekül tudott oroszul, az orosz kultúra szerelmese volt, és nem hiányzott belőle a filológusi véna sem. Műfordításai azért is rendkívül fontosak, mert munkásságában a költő és a műfordító „szerepcseréje” központi jelentőségű elvként volt jelen. A műfordításokban fellelt fordulatok és formai elemek gyakran belekerültek verseibe, s fordítva is működött ez a mechanizmus, a versek egyes motívumai visszatértek a fordításokba. Mint ismeretes, egyik legismertebb versciklusa, a Sztyepan Pehotnij testamentuma szintén fordításimitációként keletkezett, a Sztyepan Pehotnij (Baka oroszra fordított neve) maszkjában megszólaló lírai én a ciklus verseiben Szentpéterváron és Moszkvában „találkozik” azokkal az orosz költőkkel, akiket fordított, s akik munkássága jelentős hatást gyakorolt költészetére."
                                                    (Részlet Szőke Katalin utószavából)

* * *

Az életműsorozat első kötete "Baka István költeményeinek eddigi legteljesebb gyűjteményét tartalmazza. A versek gerincét a Jelenkor Kiadónál megjelent Tájkép fohásszal 1996-os kiadása alkotja, mely bár posztumusz műként látott napvilágot, tartalmát még Baka állította össze.

Kötetünk Függeléke a Tájkép fohásszal eredeti kompaktságát és zártságát hivatott ellensúlyozni az oda fel nem vett, de Baka életében megjelent, valamint a hagyatékból előkerült versek, változatok és vázlatok közlésével."
                                                    (Idézet a fülszövegből)