Arckép

Ez voltam én is, míg el nem estem,
reggelig égve nyirkos homályban;
átlényegülve földdé nem lettem
vakon a vaksi, földi halálban.

Láttam: dühödten villan a fegyver,
láttam: sötét az emberi bánat...
S ott ragyogott a vágyak felett a
behavazott hegy büszke magánya.