Vidám üzenetek

  
    EPISZTÓLA

Itt jártam én, költő.
Kit száz emberöltő
      Egynél többször nem terem,
S ha nem szembeötlő,
Közlöm én, hogy ott ő,
      Asztalkadon levelem,
És most öt meg kettő
Napot véve ettő’
      Nem leled csak hűlt helyem.

De mához egy hétre
Megyek a Nyírségbe,
      S kéne sok Kincskereső,
Tegyed hát ezért le
Asztalomra végre,
      És ha eljő az idő,
Belovagol érte,
Az, aki ezt kérte,
      Hacsak meg nem gebed ő.

                         Stephanus Szegediensis
                         poeta laureatus Hungariae
                         maximus

Kr. U. 1981-ik esztendő 13-ik februáriusában

                             *

         Helga!

Dobcsányi
     keres
            Vargha Balázs
            cikkeket.
Tudsz
        ró-
             luk?
                   V. Majakovszkij

                             *

                       EPIGRAMMA

Én a Ferót keresém, ám ő elhagyta a várost,
        Szentes táján jár, és semmit sem üzent,
Így hát hétfőn kellene őt felhívni megint, mert
          Nem tudjuk, hol táborozunk ismét,
Ám én ekkor már Szekszárdon időzöm, ezért csak
        Miska vagy Ön, hölgyem, tárgyalhat vele majd.
                                            Horatius

                             *

            Dógomvan
                      Róbert Gida
            (10 után jövök)

                             *

                        Hlg!
            lmntm hz, d gy rn bl
            vsszjvk
                          Stvn

                             *

    Itt valék s magammal vittem volt az
februrári jounal anyagát, hogy váramban
tüzetes vizsgálódásoknak vetném alá.
      Hétfőn pitymallatkor visszahozandom,
hogy alkalmatos időben a typographus
kezeibe helyeztessék.
      Most penig otthonomba térek, hogy az
környűlállások és balcsillagzatom mián fél-
beszakadott époszomat véghez viendjem.
                  gróf Zrínyi Miklós
            Sors bona, nihil alagút!

                             *

                LIEBE FÜRSTIN!

Már előállt az udvari hintó, mely a pálya-
udvarra röpítend, hogy útra kelvén, meg-
tekintsem az én hűséges, jövendő boszniai
alattvalóimat. A hétvégét Szarajevóban
fogom tölteni. Ha visszatérendek, hétfőn
(Blaumontag) a délutáni órákban teszem
tiszteletemet jövendő birodalmam délmagyar-
országi Hauptstadjában. Szeged hol
nem volt, hol nem lesz.
Ferencz Ferdinánd

                                    *

                          AD HELGAM

Ó, titkárnők gyöngye, te, azt üzenik teneked, hogy
Járhatsz bár a kies Duna partján fent, Budapesten,
Ám bámulhatod ottan a reklámok zuhatagját,
Szívhatsz szürke leget, mit szmognak tisztel az angol,
Ámde Radex nem kell, ne keresd, töltsd mással idődet,
Mert van az itt Szegeden, hol a bús Tisza jégbe fagyott már,
S nincs Tiszatáj, csak a Kincskereső, a kisöccs nyöszörög még,
Nincs se erény, se remény, de Radex, az van, ne busulj hát,
És ne keresd, megvették, holnap a Pannika hozza.
                                            Horatius

(198?)
(Tiszatáj, 1996. szeptember)

A Baka István művei. Versek című kötetből
-------------------------------------------------------------------------------------------

[A kötetben nem, de az eredeti Tiszatáj-közlésben Regős Helga alábbi megjegyzései olvashatók:
A költő munkahelye két évtizeden át a „Kincskereső” című gyermekirodalmi folyóirat szerkesztősége volt. A versrovatot gondozta, ám saját verseivel nemigen terhelte a folyóiratot.
Önmagát azonban szerkesztői mivoltában sem tagadta meg. Igen gyakran küldte üzeneteit, kéréseit vers formájában a szerkesztőség titkárnőjének, R. Helgának. Hogy a lét nagy kérdéseivel birkózó költőtől nem volt idegen a játékos humor, arról tanúskodnak ezek a többnyire egy szelet papírra kézzel írott munkahelyi üzenetek.
                                           *
[EPISZTÓLA]
1981 februárjában szabadságra, majd utána Kincskereső ankétra ment, és ezt így tudatta...
                                           *
[Helga!]
Stephanus Szegediensis időnként Majakovszkijjá alakult...
                                           *
[EPIGRAMMA]
Egy ízben Grezsa Ferenc főszerkesztővel akarta megbeszélni, hol rendezzék a szokásos évi Kincskereső tábort. A főszerkesztő azonban már nem volt bent az irodájában, így született az Epigramma.
                                           *
[Dógomvan],
Az üzenetekben néha takarékoskodott a szavakkal
- és a magánhangzókkal: [Hlg!]
                                           *
[Itt valék]
Olykor Zrínyi Miklós stílusában tudatta lapzárta előtti ténykedését...
                                           *
[LIEBE FÜRSTIN]
Egyszer hivatalos kiküldetésben Szarajevóba utazott...
                                           *
[AD HELGAM]
Az utolsó verses üzenet előzménye: a szerkesztőségben elfogyott a Radex (gépelési hibák javítására szolgáló papír) Az állandó budapesti lakással rendelkező titkárnőt bízták meg a fővárosi beszerzéssel, mivel a Radex heteken át hiánycikk volt Szegeden. Ámde a hivatalsegéd közben mégis tudott szerezni Radexet. Történt mindez 1986-ban, a Tiszatáj betiltása után.

Ezt az időmértékes üzenetet is Horatiusként jegyezte a költő, aki nem tudott rossz verset írni – még tréfából sem.]

                                                                               R[egős]. H[elga].