Miért rózsáll a hold az égre szállva

Miért rózsáll a hold az égre szállva,
Mért leng a szél is oly negédesen,
Sajkák se ringnak fodrozó vizen,
Mikor a lelkem sóvárog utánad?

Mikor nem látom a szemeidet,
Felizzanak a volt szerelmes éjek,
Fekszem – s varázsos emléktöredékek
Féltékenyen körülkerítenek.

S a messze kígyózó folyó nyugalma
S a ritka fényü, éber ablakok
S a feltündöklő felhőcsapatok
Se hoznak írt az édes búra-bajra.

Idegen kertek alléinak árnya –
S bizonytalan derengő hajnalok...
Az utcalámpák végsőt lobbanók...
S szerelmes évődések bűve-bája...

A drága múltba lelkem visszaszáll ma,
A könnyű mámor fonala vezet,
S nem nyomják el a rózsák illatát a
Falusi, jámbor nyárszagú füvek.

________________________

Mihail Kuzmin verse,
fordította Baka István.

Az Orosz szimbolista költők Baka István fordításában című kötetből