Nyolcsoros

                  Восьмистишие

                  Sem azt, mit susognak az éjek, 
                  Sem jó anyánk énekeit, 
                  Nem értettük mi soha még meg, 
                  Mit érdemes megérteni. 
                  S a mennyei fenség jelképe, 
                  Mint örökség, mely áldatik, – 
                  A magasztos elhebegése, 
                  Költő, tenéked adatik.

_________________________________

(A NYIKOLAJ GUMILJOV VERSEI című kötetből. Baka István fordítása.)