Psyché

Не самозванка... és На тебе, ласковый мой, лохмотья
(Психея)

1.

Nem, nem bitorló – én itthon vagyok,
s nem szolgáló – ne kínálj kenyereddel!
Vagyok a vágyad és vasárnapod,
hetedik napod a hetedik mennyben.

Ott, lenn a földön csak garas jutott,
s malomköveket hordtam én mióta!
– Szerelmesem! Talán nem is tudod?
Psychéd vagyok – szelíd madárfióka.

2.

Nesze, édesem, a rongyos gúnya,
valaha a testem volt, meleg.
Elszaggattam mindent, összedúlva,
csak a szárny maradt belőle meg.

Fenségedbe öltöztess fel engem,
váltsd meg lelkemet!
S göncömet, mitől más visszaretten,
sekrestyédbe tedd!

1918. május 13.
________________________

(MARINA CVETAJEVA: A KIRÁLYNŐ VÉDELMÉRE című kötetéből. Baka István fordítása.)