Psychének

К Психее

Lélek! Szerelmem! Olyan tiszta
magasság lehelete száll
ajkadról, karcsú szárnyaiddal
oly kékbe lengsz, hogy néha már

nem bírva boldog kínom és szent
frigyünket százszor áldva meg,
magam gyönyörrel telve nézem,
magamnak csókolok kezet.

S törékeny, csúf edényemet:
magam hogy tudnám nem szeretni,
hisz drágább nincsen nála semmi,
mivel szinültig van – veled.

1921
_______________________

Vlagyiszlav Hodaszevics: Mint sivatagban a délibábot című kötetéből. Baka István fordítása.