A küszöb

Naptalan nappal,
csillagtalan éj –
hív szünetlenül
visszhangtalan hang
a küszöb felől.

Eszméleted alján
földnehéz sötét –
egyre űz tovább:
eszméletbe lépj
a küszöbön át.

Küszöb, magasló,
félelmes ajtó –
néznek rád zordul!
Eszméleted felnő
a küszöbön túl.

 
Jan Rainis: Száll és ég s kihuny a csillag című kötetéből
Fordította: Baka István