Álmatlan csikók

Pihenni nem tudok – se napközben, se éjjel.
A munkától zsibong felfűtött agyvelőm.
A látomások új s új garmadája jön,
és gondolatrajok röppenek szerteszéjjel.

Álommal úgy kötöm meg én értelmemet,
ahogy tüzes csikókat kötnek pányvavégre,
hogy megfékezve, békén legelésszenek.

Sörényes, szép fejük nyújtják az éji légbe,
s nyerítve futnak ők a hajnalfény elébe.

 
Jan Rainis: Száll és ég s kihuny a csillag című kötetéből
Fordította: Baka István