A vagonban
В вагоне
Elég a tett, elég a szó,
Mosoly se kell, csak néma béke.
Alacsonyan kering a hó,
Csüggedt a mennyek szürkesége.
Vad harcban, mit nem értenek,
Rekettyék bolydulnak setéten.
„Majd holnap – mondom én neked –,
Ma kvitt vagyok veled s te vélem.”
Nem kérlelek, nem álmodom,
Bár bűneim egekbe nőttek,
Nem vágyom másra – bámulom
Az elfutó, fehér mezőket.
S te szépségben ragyogva csak
Bizonygasd, megbocsátanál már,
Ragyogj, akár az alkonyat
Pírjába dermedő, sivár táj.
_______________________
Innokentyij Annyenszkij verse,
fordította Baka István.
Az Orosz szimbolista költők Baka István fordításában című kötetből