Aranyfelhő

Szerelmem csordulásig
megtölti szívemet,
mint illatos virágpor
az almáskerteket:

ott harmat hull a fákra,
a virágporszemek
körötted lengve szállnak
s dalolnak is neked.

Állsz körbevéve, karcsún,
sugárzik mosolyod –
körötted egy aranyló
felhő lebeg, forog.

Becéznek, rád tapadnak
az arany porszemek,
s köt néked aranyinget
a néma szeretet.

E milliókból egy is
ha látná bánatod,
mind elnémulna, volna
aranyszínük fakóbb.

 
Jan Rainis: Száll és ég s kihuny a csillag című kötetéből
Fordította: Baka István