Az ige

Слово
   
Amidőn szemét az új világra
Fordította Isten, még a Nap
Megtorpant az ige hallatára,
Ige döntött porba falakat.
   
S még a sasnak sem lendült a szárnya,
Holdhoz bújtak rémült csillagok,
Amikor, mint rózsaszínű láng, a
Mennyen át az ige robogott.
   
Ám a földi életet a számok
Szolgálták, mint az igavonók,
Mert a bölcs számokban megtalálod
Mind a jelentésárnyalatot.
   
Az ősz pátriarka hámba fogta
Barmokként a rosszat és a jót,
Pálcájával mégis a homokba
Számjegyeket róva hallgatott.
   
De mi elfeledtük, fény sugára
Az igére hull, más semmire,
S János Szent Evangéliumában
Íratik, hogy Isten az ige.
   
Mi határt kerítettünk köréje,
Mit a szűkös természet kimért,
S mint elhagyott kaptárban a méhek,
Bűzölögnek a halott igék.

____________________

(A NYIKOLAJ GUMILJOV VERSEI című kötetből. Baka István fordítása.)