Emlékedhez

   
Álom vagy, eszme vagy. A hófuvásban
keresztek futnak – szétfeszült kezek.
Megzendül a fenyőfa koronája –
dalol ... Mert minden eszme és zene.

Az volnál tán, akit magába zár a
sír? Jártad gyötrelmek között
utad. Most vége. S csak porod vigyázza
kereszted. Eszme vagy te. És örök.