Képtár

Хранилище

Járom a termeket, de már a
szép és igaz elundorít.
A még sosem látott csodákat
jól ismerem előre mind.

És terhes, olykor szinte fáj a
lelkem – hányadszor? – adni ott
a mások-megálmodta tájnak
egy órán, mely rég elfutott.

A géniusz az ég felé tör
s aláhull. Egyet mondhatok:
e sok bukástól s röppenéstől
előbb-utóbb kifáradok.

Nem! már elég! Szemem lezártam
a Madonnák előtt –, s azon
örvendek, hogy a patikában
van savanykás piramidon.

1924
_______________________

Vlagyiszlav Hodaszevics: Mint sivatagban a délibábot című kötetéből. Baka István fordítása.