Madárra fészke vár, vackába tér a vad
Madárra fészke vár, vackába tér a vad.
Hogy marta ifjú szívemet a bánat,
mikor kimondva már a búcsúszavakat,
elhagytam az apai házat!
Vackába tér a vad, madárra fészke vár.
Hogy ver, sajog a szívem, telve búval,
mikor belépek én a bérbe vett, sivár
házakba megkopott batyummal!