Madárra fészke vár, vackába tér a vad

   
Madárra fészke vár, vackába tér a vad.
     Hogy marta ifjú szívemet a bánat,
mikor kimondva már a búcsúszavakat,
     elhagytam az apai házat!

Vackába tér a vad, madárra fészke vár.
     Hogy ver, sajog a szívem, telve búval,
mikor belépek én a bérbe vett, sivár
     házakba megkopott batyummal!