A virág meg a méh, a füvek s a kalászok

   
A virág meg a méh, a füvek s a kalászok,
azur ég meg a dél heve, mind...
megkérdi az Isten, elébe ha állok:
„Víg volt-e az élet a föld mezein?”

Mindent feledek, csak a nyári utakra,
gabonára, füvekre emlékezem én –
szipogok, de a könnyem öröm sugarazza,
s némán lerogyok csak a lába elé.