Perzsa miniatúra

Персидская миниатюра
   
Ha végre már befejezem
Cache-cache játékom* a halállal,
Akkor a Teremtő tegyen
Meg perzsa miniatúrának.
   
S leszek türkizfényü menny
S mandulavágású szemével
Herceg, ki nézi: hinta leng
Kecses leányokkal le és fel.
   
Bevérezett lándzsáju sah,
Ki meredek ösvényen vágtat,
Cinóber-hegyorom alatt,
Menekülő zergék nyomába,
   
S álomban, ébren még sosem
Látott, lágy szirmú tubarózsa,
S zöld fű közt, édes estelen,
Venyige, már földig hajolva.
   
S hátoldalon, amely miképp
Tibet felhői, hónál tisztább,
Mutatnám büszkén kézjegyét
A nagy festőnek, aki szignált.
   
Egy finom illatú öreg –
Kereskedő? udvari ember? –
Meglátva engem, megszeret
Makacs, emésztő szerelemmel,
   
Egyformán pergő napjait,
Mint úti csillaga, vezérlem.
Bort, ágyast és barátait
Sorban helyettesíti vélem.
   
S akkor váltom valóra csak,
S nem mámorban, nem gyötrelemben,
Ősrégi vágyam-álmomat –
Hogy mindenütt imádnak engem.

*cache-cache = bújócska (francia)

________________________

(A NYIKOLAJ GUMILJOV VERSEI című kötetből. Baka István fordítása.)