Jegyzetek az egyes episztolákhoz

  
2. episztola
nimfa: a kor klasszicizáló rokokó ízlése és bukolikus nosztalgiái álarcosbállá változtatták az életet. A királyi udvarok dámái pásztorlánykákat játszottak, Bellman pedig - Boucher ízlése szerint - nimfákká költötte át a kisvárosias Stockholm pincér- és gyárilányait, a kispolgári lakások vagy szegénynegyedek mulatni vágyó, félprostituált, hervatag virágait. Udvarlóikat ez a rokokó álcázás "pásztorfiúkká" nemesíti.
Szent Fredman: az első episztolák hangja Szent Pál Episztoláit parodizálja, és Fredmant avatja a dáridók, a szesz és a könnyű szerelmi kalandok igehirdetőjévé.
Az episztola dallama pontosan nem azonosítható korabeli induló. Sok Bellman-vers dallamának eredete felderíthetetlen. A költő bőkezűen merített korának közkeletű divatos dallamaiból; ezekhez igazította versszövegeit. A továbbiakban csupán az úgy-ahogy azonosíthatókról teszünk említést.

5. episztola
Gaffelgränd: a stockholmi óváros egyik keskeny utcácskája, mely a keleti rakpartra vezet.
sörintusi, borisszai: Szent Pált parodizáló szóviccek, a korintusi és a kolosszei levél címeinek elferdítései. A korai episztolákban a Biblia-paródiát szolgálja még a tudatosan régiesített nyelv, melyhez a magyarban a vizsolyi Biblia nyelvezete volna hasonlítható.
Dallamát H. Brandel korabeli svéd zeneszerzőtől kölcsönözte Bellman.

11. episztola
A Hiúztengerészkocsma volt a stockholmi kikötő déli rakpartján.

12. episztola
Gröna Lund (Zöld Liget) fogadó: a Djurgården (vö. 25. episztola) délnyugati részén, restaurált állapotban ma is meglévő, Bellman korában nem éppen elegáns kocsma volt, Fredman társaságának kedvenc tanyája. Ma Bellman-ház néven ismeretes, és mellette van a szintén Gröna Lundnak nevezett stockholmi Vidám Park egyik bejárata.
Dallama Händel: Acis és Galateájának egyik triójára emlékeztet.

18. episztola
Terra Nova: vö. 5. episztola: Gaffelgränd.
Skeppsbron: az óváros keleti rakpartjának neve. (Kosztolányi egyik svédországi versének címében tévesen "Skeppsborn"-nak írja.) A zagyva németségű, félrészeg handabandázás körülbelüli értelme: Ördög szánkázzon az ördög hátán! Vigyen el az ördög! Micsoda kurva muri! Most iszunk egy jó nagyot! Jergen Puckel testvér, ide hallgass! Van egy-két jó dukátod? Mi porosz katonák, jó bajtársak! Heil, éljen a császárnő! A császár is! Heil a szövetség! (Ne feledjük, hogy német és skandináv nyelvterületen az ördög emlegetése durva káromkodásnak számít, amire itt a még későbbi "Gotts Schlapperment" teszi fel a koronát, mert abban még az Isten és a hétszentség is megjelenik.) A császár és a császárnő itt II. Frigyes és Mária Terézia, szövetségük pedig, az alliance, melynek a német iparoslegények úgy örülnek, Lengyelország első, 1772-es felosztására utal.
Dallama pontosan nem azonosítható eredetű francia négyes bellmani változata.

21. episztola
rázd fel a fűszert: a messziről importált és nem mindig legjobb minőségű borokat különféle fűszerekkel és (gyógy)füvekkel tették ihatóbbá.
pro primo, pro secundo: először, másodszor (latin)
aequilibrium: egyensúly (latin)
Dallama vitatott szerzőjű francia négyes.

23. episztola
Soliloquium: monológ (latin)
Krypin-kocsma nevét talán Kuckóval lehetne visszaadni. Az óváros egyik kisebb terén feküdt, az egykori állami bank ma is álló épületével szemben.

24. episztola
A Barna Ajtó kocsma valahol a Hiúz közelében volt a déli rakparton.
Lucidor, Lars Johansson (1638-1674) költő, eredeti, de egyenlőtlen tehetség. Különc és kötekedő természete, iszákossága állandó bonyodalmakba sodorták; egy kocsmai verekedésben vesztette életét.
Bellman által átdolgozott dallama egy 1786-ban Stockholmban is előadott francia operettből származik.

25. episztola
Djurgården: Stockholm ma is egyik legszebb és legnagyobb parkja, zöld idill távol a nagyvárosi zajtól és kősivatagtól. A XVII. sz.-ban királyi vadászkert volt, majd III. Gusztáv idejében, a XVIII. sz. vége felé egyre inkább szórakozó- és kirándulóhellyé változott.
Themis bodra és palástja: itt szolgáinak, az igazságszolgáltatás képviselőinek öltözetére és parókájára utaló tudálékos-gunyoros stílusvirág.
Zenéje egy francia operettből (Duni: Le peintre amoureux de son modèle, Paris, 1757), némi módosítással. Az operettet Stockhomban is bemutatták 1782-ben; Bellman is ekkor ismerkedhetett meg vele.

27. episztola
Zene: Nicolas Audinot egyik operettjéből, melyet 1781-ben Stockholmban is előadtak.

29. episztola
Comment se trouve ma belle? Oui, fort bien, ma soeur: Hogy vagy, szépségem? Ó, nagyon jól, kedves húgom. (fr.)

30. episztola
Zenéje vitatott eredetű; egy XVI. sz.-i zsoltárig vezethető vissza, de származhat francia népdalból is.

31. episztola
Liget: a Gröna Lund kocsmára utal. Vö.12. episztola
Ob solum punctum...: Egyetlen vessző miatt tették ki Robertus szűrét Asellóból. (lat.) Robertus apát volt a nagy jövedelmű asellói kolostorban, melynek bejáratát a következő latin felirat ékesítette: "Porta patens esto, nulli clauderis honesto." (Állj nyitva te ajtó, aki tisztességes, bocsásd be.) Robertus tréfás kedvében a vesszőt a következő szó után tette át, amitől a mondat értelme az ellenkezőjére fordult. A pápa emiatt elcsapta tisztségéből. Az episztola mottója arra utal, hogy Movitz balsorsát is egy ilyen apróság, egy elpattant húr okozta.
Helsinge utca: itt is az óvárosban vagyunk, de most a nyugati részén. A keskeny Göran Helsinges-köz a két főutcát köti össze egymással.
kék-sárga kurvapecér: A XVIII. sz.-i darabontok kék nadrágot hordtak, kalapjukat pedig kék és sárga tolldísz ékesítette.
Zene: némileg emlékeztet Rousseau egyik szerzeményére, de más hasonlóságok is fellelhetők a korabeli zeneirodalomban.

32. episztola
vale: Isten veled! (lat.)

34. episztola
Kolmätar-köz: az óváros nyugati főutcájától vezetett a Lovagok Háza felé a nyugati parton. Részben áldozatul esett a 40-es évek városrendezési programjának, amikor elnyelték a különféle kormányhivatalok épületei.
Wer da!: Állj, ki vagy? (német). A katonai szaknyelv parancsszavai a kor franciás divatja ellenére sok német elemet tartalmaztak, akárcsak Magyarországon a Monarchia idején.
pilács: utcai lámpa. A ritka magyar szó megsejtet valamit a svéd szöveg sokszor régies nyelvezetéből.
heveder, csat int: merész költői rövidítés. Egy magas rangú tisztre utal, de ezt Bellman csak az egyenruha egyes tartozékainak megemlítésével sejteti.
furdancs: a fejvesztett sietségben Fredman és Movitz egy s más szükségtelen holmit is összekapkod, nem csak a hangszereket.
Zene: több francia operettből is ismert; egyiküket Stockholmban is játszották 1756-ban.

35. episztola
Zene: Egy 1774-ben Stockholmban is előadott francia operett balettbetéte.

38. episztola
profosz: a korabeli katonai rendőrség altisztje. Feladatai közé tartozott a rendfenntartás csoportosulások esetén. Hivatali jelvénye az antik liktorok szekercéje volt.
szénvonó, vasfazék: a groteszk hangszerelés a kor "törökös" zenei divatát parodizálja.
Lazac stb.: a svéd közkatonákat ekkoriban kezdték feletteseik harcias családnevekkel felruházni fantáziátlan eredeti parasztneveik helyett, melyek csupán apjuk keresztnevéből képződtek a "-son", vagyis a "fi" ragasztékkal. (Johansson, Andersson.)
Szent Katalin-templom: a Södermalm-sziget keleti részén épült a XVII. sz. végén, barokk stílusban. (Vö. 54. episztola)
Bujj-be-kocsma: ua., mint a 23. episztolában a Krypin.
Barna Ajtó: Vö. 24. episztola

42. episztola
Farkasok üvöltenek: ekkoriban nem volt ritkaság, hogy a farkasok egész Stockholm környékéig merészkedtek. Még 1871-ből is van adat rá, hogy farkast lőttek Stockholm megyében.

44. episztola
A Három Liliom-kocsma környéke akkoriban már kirándulóhelynek számított, jó félórányi sétára az óvárostól, Stockholm északi vámhatáránál.
Hoffbro, Lorenz Petter (1710-1759): Bellman korában hírneves naiv festő. Tulajdonképpeni foglalkozására nézve tapétaminta-festő és kártyakészítő kisiparos.
Zene: A XVIII. sz.-ban feljegyzett francia népdal.

45. episztola
ad notititam: emlékeztető, feljegyzés (lat.)
A Rostock-kocsma az óváros keleti főutcájának közepe táján feküdt, egy kőhajításnyira a Kuckótól.
Lengyel Nóta: Már a 18. episztolában volt célzás Lengyelország 1772-es felosztására.
Maecenas: a művészek, költők bőkezű pártfogója Augustus idejében. Mollberg itt Fredmant mint védelmezőjét és barátját nevezi Maecenásának.
Zene: Grétry, André (1741-1813), számos opera és operett francia szerzőjének egyik dallama alapján.

49. episztola
A svéd eredeti címe pontosan megadja a helyszínt itt is, a 42. episztolában is: Bellman sógorának Klubben nevű kis nyaralóját, mely kocsmául is szolgált. A Mälaren-tó déli partján feküdt, bejáratától lépcső vezetett le a vízhez.
Bacchus-főzdék: ez lesz a kisüstit főző parasztok konyháján gőzölgő lepárló-szerkezetekből, bellmani rokokó humorral.

53. episztola
Tanto: az óvárostól délre elterülő egyik nagyobb sziget, a Södermalm nyugati csúcsa. Télidőben alkalmi vámállomás volt itt a szállítmányok részére, melyek a Mälaren-tó jegén át érkeztek a városba. A XVIII. sz. elején ez a gyéren lakott vidék a város legszegényebb körzetei közé tartozott. Az episztola címében szereplő T. a kocsma tulajdonosa volt. Ma újkeletű lakótelep épült itt, mellette nagy forgalmú vasúti híd vezet át a víz fölött.
Zene: G. J. Vogler (1749-1814) Stockholmban is működő német zeneszerző egyik operájából vett dal változata.

54. episztola
Katarina-templom: vö. 38. episztola A vers 4. strófájának már a svéd eredetiben is elég homályos sorai az 1723-as tűzvészre céloznak, melyben a templom porig égett. Bellman idejében téglavörös vakolata volt; ennek színe emlékezteti őt a hajnalpírra. 1990 őszén a templom ismét súlyos tűzkárokat szenvedett.
perec, kerék, lándzsa: foglalkozásra utaló jelképek a sírköveken: pékmester, kocsikészítő, katona, bár a lándzsa mint a halál általános szimbóluma is szerepelt.

55. episztola
Hammarby-vám: a Södermalm-sziget délkeleti partján volt. Bellman korában a szomszédos Nacka községhez tartozott.
penge villan: a tekéző cimborák késsel húzzák meg a kuglipálya vonalait az esőtől felázott földön.
öt felesre: azaz öt féldeci pálinkába fogadok.
Zene: XVIII. sz.-i francia dalgyűjteményből.

59. episztola
Hiúz-kocsma: Vö. 11. episztola
arany-pálinka: aranyfüstöt kevertek bele, hogy színét feljavítsák.
Danziger-Doppelt Bier: magas alkoholfokú és malátatartalmú sör.
kalmük-pruszlik: gyapjúszövetből készült, mint a kalmükök által kikészített báránybőr utánzata.
boucles de nuit: fülbevaló (fr.)
werda!: Vö. 43. episztola
hátán a tizenkét apostol: Ne gondoljunk itt valami modern, illusztrált nyári trikóra! Az olasz vásáros kis panorámaszekrényt cipel a hátán; benne bibliai jelenetek láthatók, így Dávid király is.
acht stiber: nyolc garas (ném.)
dolce vino della pace: béke édes bora (olasz)
l'ira di Dio arrivera bentosto a questa città: Isten haragja hamarosan utoléri ezt a várost. (olasz)
Blir du bange...: Beijedtél? Férjetek van, kurvák? Ti seggriszálók! Nem szégyellitek magatokat? Ha ilyen hangon mertek beszélni a polgármester utcájában, akkor a városházán maga az ördög az úr. (dán)
Gebjörnamat: az orosz jobtvojematy kifacsart formája. Ebben a svéd változatban humoros értelme van: Etesd a medvéket.
God dam you! How do you do? (Angol matrózok is vannak a kocsmában. Megnyilatkozásuk első fele természetesen káromkodás.)
Machen Sie mir...: Ne vicceljen velem! (ném.)
Palla vino...: Ide a pálinkát meg a sört! (elferdített finn)

62. episztola
Gröna Lund: Vö. 12. episztola
Hoffbro: vö. 44. episztola
Lund: itt röviden a Gröna Lund helyett.

63. episztola
A 2. strófa csak kéziratos gyűjteményekben maradt fenn. A papság elleni éles támadást Bellman nem találta tanácsosnak kinyomtatni. Új változatot írt helyette; ez kiadásunkban mint 3. strófa szerepel.
márc: édes alkoholos ital; mézzel készült sör, méhsör.
mint a pápa: utalás a jezsuita rend 1773-as feloszlatására.
doktor: A papoknak régebben bölcsészdoktori diplomának megfelelő képesítésük volt Svédországban.
Djurgården: Vö. 25. episztola
Zene: menüett egy XVIII. sz-i operettből.

64. episztola
Hornsgatan: a Södermalm-sziget főutcája.
Skottgränd: sikátor; az óváros keleti főutcájáról vezetett a rakpartra; hírhedt volt nyilvánosházairól.
ülhet a rokka mögött: a kényszermunkára ítélt utcalányokat az ún. "fonóban" dolgoztatták.

66. episztola
Zene: Bellman saját közlése szerint egy "La Décence" című közismert dal után.

69. episztola
taille: a derekad (fr.)
petite canaille: kis csibész (fr.)
bon ton: szép szó, jó modor (fr.)
non, ma chère: nem, drágám (fr.)
la chaîne: a hölgyek lánca a francia négyesben. (fr.)
ma foi, Madame: úgy ám, asszonyom! (fr.)
chérie: kedvesem (fr.)
Zene: kideríthetetlen eredetű XVIII. sz.-i francia négyes dallama.

70. episztola
Zene: XVIII. sz.-i menüett átdolgozott változata.

71. episztola
Halásztanya (Fiskartorpet): vendégfogadó volt a Djurgården (vö. 25. episztola) északi sarkában, egy azóta feltöltődött tengeröböl mellett. Már 1820 körül lebontották.
Lundström, Carl Jakob (1755-1800), a költő barátja és támogatója. Maga is jeles énekes volt, stockholmi asztaltársaságok közkedvelt tagja.
Zene: Philidor, François André (1726-1795) francia zeneszerző egyik operettje után.

72. episztola
Zene: Duni operettjéből. (Vö. 25. episztola)

75. episztola
Kraus, Josef Martin (1756-1792): III. Gusztáv korának talán legjelentősebb zeneszerzője, 1788 óta királyi karmester. Bellman közeli jó barátja és zenei tanácsadója volt, és ő zenésítette meg néhány szerzeményét.
un poco lento: kissé lassabban (olasz)
a tempo giusto: megfelelő ütemben (olasz)
un poco forte: kissé erősebben (olasz)
Zene: népszerű XVIII. sz-i polka.

77. episztola
Hiúz-kocsma: vö. 11. episztola
láncon a medve: a legénység nemegyszer medvét tartott a fedélzeten, hogy a hosszú tengeri út unalmát elűzze.
látogató: korabeli argó, de egyben bürokratikus szakmegjelölés is a hajókat felülvizsgáló alacsony rangú vámhivatalnokokra.
God dam you: (Vö. 59. episztola)

79. episztola
Solgränden: az óváros főterétől, a Svéd Akadémia épülete mellől induló keskeny és rövid közöcske, melynek akkoriban szinte minden épülete kocsma volt.

80. episztola
Macskasegge vám: a roslageni vám régi, népies neve. Bellman korában a város északi határánál feküdt, ma nagy forgalmú közlekedési csomópont vette át a helyét.
Első tanya: (Första Torpet): kocsma a roslageni vám közelében, a brunnsvikeni öböl partján, szemben III. Gusztáv nyári lakával. Az 1790-es években kirándulások, majálisok kedvenc célpontja. Bellman is sokszor felkereste.
Kellgren, Johann Henric (1751- 1792): jelentős költő, a felvilágosodás korának legbefolyásosabb svéd írója, III. Gusztáv svéd király barátja és irodalmi tanácsadója, az 1786-ban alapított Svéd Akadémia egyik első tagja. Eleinte elutasítóan állt szemben Bellman konvenciómentes költészetével, de miután felismerte jelentőségét, lelkes pártfogója lett, és az episztolákhoz írt előszavával a bellmani művészetnek hivatalos rangot is adott.
Brunnsviken: tó Stockholm és az egyik északi peremváros, Solna között.
Danderyd: a Brunnsviken-tó melletti község, ma Nagy-Stockholm északi körzetében.
Zene: Forrása vitatott; állítólag Bellman szerzeménye.

81. episztola
Tanto: (Vö. 53. episztola)
Blad doktor: Anders Blad orvosprofesszor (1748-1834), Bellman egyik legközelebbi jó barátja. Az adósok börtönéből Bellman neki címezte önéletrajzát. Blad professzor jótékonyságáról volt közismert, mint a szegények önzetlen orvosa.
Zene: vitatott eredetű, talán Bellman saját szerzeménye.

82. episztola
Leopoldt, Carl Gustaf (1756-1829): a XVIII-XIX. sz. egyik legjelentősebb svéd költője, III. Gusztáv svéd király bizalmasa és egyik irodalmi tanácsadója; 1790-től a Svéd Akadémia tagja.
Zene: Pergolesi Stabat materének 22., Inflammatus-tételére emlékeztet.