Megőszült fürtjeimre hull

Твои… черты
(Волос полуденная тень)

Megőszült fürtjeimre hull
hajadnak délutáni árnya.
Nem vénülsz, év bár évre múl,
kortársamból fiammá válva.

Együtt harminchat évesen
milyen szép pár voltunk mi ketten!
S úgy tetszik most – reménykedem –,
nekem se kell megöregednem.

1921. június
________________________

(MARINA CVETAJEVA: A KIRÁLYNŐ VÉDELMÉRE című kötetéből. Baka István fordítása.)