Nagy Gábor

Előadás a Baka István konferencián
Szekszárd, 2008. október 10.

• KLTE - oktató; /1945 utáni irodalom/ (1997);
  
• Kossuth L. Gyakorló Gimnázium, Debrecen - tanár (1996–1997);
  
• Széphalom Könyvműhely - irodalmi szerkesztő (1998–2001);
  
• Magyar Napló - rovatvezető (2001–2004);
  
• 2004-től a szombathelyi Berzsenyi D. Főiskola (ma Savaria Egyetemi Központ) Kommunikáció Tanszékének docense.
  
• 1999 óta az Országos Diákírók, Diákköltők Sárvári Találkozójának zsűritagja.

Önálló kötetei:

• Farkasverem (versek), Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1996.
• Lélekvesztő (versek,) Magyar Napló Kiadó–Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1999.
•  “...legyek versedben asszonánc.” Baka István költészete (irodalomtörténeti monográfia), Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001.
• Átok, balzsam (versek), Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2003.
• Az olvasás tétje (tanulmányok, kritikák), Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2003.
• Álmatlanok és álmodozók (regény), Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2008.

• A lírai önértelmezés Baka István költészetében, Hitel, 1995/7. 87-93.
• Őszi mise. Baka István: November angyalához c. kötetének kompozíciójáról, Új Forrás, 1995/9. 51-56.
• Palackposta. Szepesi Attila költészetéről, Hitel, 1997/2. 95-102.
• „Ismeretlen könnyű szívvel”. Tóth Erzsébet költészetéről, Hitel, 1997/12. 103–106.
• Baka István hosszúversei, Forrás, 1999/9. 72-84.
• Túl mindenen (Baka István: Tavaszvég), Parnasszus, 1999/tél, 70-78.
• „A líra szelleme”: a metafora versteremtő ereje (Baka István poétikájáról), Irodalomtörténet, 1999/4. 600–621.
• Az idő fölé hajló arc. Lackfi János költészetéről, Hitel, 2000/1. 110–112.
• A világteremtés mítosza. Baka István Yorick-versei, Bárka, 2000/2. 86–95.
• Szöveghagyomány és költői hagyaték (Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma), Életünk, 2000/11‑12. 1030–1044
• Baka, Pehotnij, Schumann: az egy(etlen)ség mítosza (Baka István In modo d’una marcia című verséről), Parnasszus, 2001/tavasz 84–89.
• Egy irodalmi műhely könyve és könyvei (Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen), Kortárs, 2001/7. 86–90.
• Az olvasás tétje, Új Forrás, 2001/10. 44–52.
• .„A télben, a völgyben: Alsósztregova.” Történelmi és egzisztenciális számvetés Baka István Madách-versében, Napút, 2002/2. 62–66.
• Ratkó József, a halottak költője, Hitel, 2003/11.
• .„Virágok romlása”. Hazafiság és emberség Utassy József költészetében, Forrás, 2004/1. 13–26.
• Menekülés a történelem elől (Majoros Sándor: Meghalni Vukovárnál), Magyar Napló, 2004/5. 48–51.
• A szülőföld és az anyanyelv mint a nemzeti önazonosság keretei Kányádi Sándor költészetében, Forrás, 2004/5. 29–64.
• A különállás és összetartozás magatartásmodellje Buda Ferenc költészetében, Hitel, 2004/8.
• Tét nélküli irodalom, tétlen irodalomkritika? Életünk, 2004/11–12. 1079–1083.
• Vázlat Móricz Zsigmond Erdélyének újraolvasásához, Szabolcs–Szatmár– Beregi Szemle, 2004/4. 444–457.
• A nemzeti közösség sorsértelmezése Baka István költészetében, Forrás, 2004/12. 53–78.
• A történelmi emlékezet mint megtartó erő Vári Fábián László költészetében, Magyar Napló, 2005/1. 19–26.
• .„… a világ képeiben mi vagyunk”. A Nagy László-líra korszerűségéről, Életünk, 2005/9. 26–35.
• Buda Ferenc-torzó könyvekkel, Forrás, 2006/11. 29–35.
• A közösségi hangoltságú személyiség létdrámája Csoóri Sándor költészetében, Kortárs, 2006/11–12. 100–124.
• Aki egy paradoxonba halt bele, avagy a poéta Szilágyi Domokos poétikai fordulata, Forrás, 2006/12. 92–103.
• Lisztománia, avagy a Baka István-életmű kulturális erőterének fókusza, Tiszatáj, 2007/8. 66–77.
• Hatalom, medialitás és emlékezet. Nagy Gáspár Nagy Imre-versének történeti-politikai környezete, poétikai előzményei és (de)kanonizációs utóélete, Életünk, 2007/8. 33–51.

Kritikák:

• Jegyzetek egy utószóhoz (Orbán Ottó: Hallod-e, te sötét árnyék), Hitel, 1997/9. 110-112.
• A művészet szabadulása (Bodor Béla: A nevek születése), Magyar Napló, 1997/11. 50. o.
• “Ismeretlen könnyű szívvel”. Tóth Erzsébet költészetéről, Hitel, 1997/12. 103-106.
• Az idő zsákutcájában (Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca), Hitel, 1998/8. 105-108.
• “Eszelős napok, évek jönnek” (Nagy Gáspár: Tudom, nagy nyári délután lesz,)Kortárs, 1998/10. 92-96.
• Pontos illesztések (Lackfi János: Illesztékek), Hitel, 1999/1. 110-112.
• Oravecz Péter: Sehova tanúja, Kortárs, 1999/3. 111-113.
• Fohász a poézisért (Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban)Magyar Napló, 1999/8. 51-53.
• Freskó grafittal (Borbély Szilárd: Ami helyet), Kortárs 1999/11. 115-119.
• Távlat és küldetés (Görömbei András: Létértelmezések ), Tiszatáj, 2000/2. 96 100.
• Ember és mű (kritika két könyvről: Dávid Gyula Szász László szerk.: Egyedül. Székely János emlékezete Szász László: Egy szerencsés kelet európai. Székely János), Új Könyvpiac, 2000/június július, 12.
• “A szív gyarmatai” (Tóth Erzsébet: A lisszaboni járat), Kortárs, 2000/7. 105 107.
• Bácskai történetek (Majoros Sándor: Kirándulás a Zöld szigetre), Hitel, 2000/8. 107 108.
• A gesztusok regénye (Antoni Libera: A Madame), Új Könyvpiac, 2000/október, 8.
• A hívás helye (Ács Margit: A hely hívása), Hitel, 2000/12. 110-112.
• Kommentár egy regényhez (Hans Bergel: Hajdótánc vasban), Magyar Napló, 2000/október-november-december, 106.
• Kelet fűszerei (Amin Maalouf: Szamarkand), Új Könyvpiac, 2000/december, 10.
• A Baka-líra benső világteréről (Fried István: Árnyak közt mulandó árny), Irodalomtörténet, 2000/4.
• Túl messze van Tahiti (Oravecz Péter: Majd Tahitiben), Új Könyvpiac, 2001/március, 10.
• Szemelvények ezredvégi líránkból (Szepesi Attila: Planéta; Gál Sándor: a hívás igézete; Utassy József: Isten faggatása; Kiss Benedek: A havazás mögött; Ágh István: A képzelet emléke), Magyar Napló, 2001. január-február-március, 89-94.
• A feledés ellenében (Márkus Béla: Nem dolgunk feledni)Hitel, 2001/3. 104-106.
• Egy irodalmi műhely könyve és könyvei (Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen), Kortárs, 2001/7. 86-90.
• Megalázottak és megszomorítottak krónikája (Oláh János: Vérszerződés), Hitel, 2001/11. 100-103.
• Mert szüksége van reá (Tóth Krisztina: Porhó), Új Könyvpiac, 2001/December
• Emberi aljasságok freskója (Mario Vargas Llosa: A Kecske ünnepe), Új Könyvpiac, 2002/február, 11.
• A boldogság higgadt, tompa szívverése (Györe Balázs: Boldogkönyv), Magyar Napló, 2002/4. 59–60.
• „Mert nem lehet kikerülni mindent” (Kemény István: Hideg), Új Forrás, 2002/5. 24–29.
• Időcsinálók kráterében, avagy felhős Közép-Európa (Bratka László: Felhős), Napút, 2002/7.
• Szúrós tekintetű világszem (Marsall László: Szélketrec), Új Könyvpiac, 2002/június
• A Hold színe és visszája (Alkyoni Papadaki: A Hold színe), Magyar Napló, 2002/7. 44–45.
• „A lesüllyedt mennyországok túlélője” (Csoóri Sándor: Csöndes tériszony), Kortárs, 2002/7. 104–108.
• A költő, aki olvasni hív (Kányádi Sándor: Felemás őszi versek), Magyar Napló, 2002/szeptember, 22–24.
• Az írnokból lett titkosügynök első esete (Borisz Akunyin: Azazel), Új Könyvpiac, 2002/szeptember, 34.
• Az archaikum méltósága (Vári Fábián László: Világtalan csillag), Kortárs, 2003/1. 102–105.
• „Két part között” (Mezey Katalin: Párbeszéd), Forrás, 2003/2. 106–109.
• Egy régi műfaj mai működése (Görömbei András monográfiája Csoóri Sándorról) Bárka, 2003/4. 136–139.
• Két könyv József Attila költészetéről (Sárközy Péter: „Kiterítenek úgyis”; Szigeti Lajos Sándor: A virrasztó költő), Magyar Napló, 2003/5. 20.
• (Nem) meghökkentő mese (Páll Szilárd: A bolondok hatalma), Új Könyvpiac, 2003/június, 46.
• Megrabolt nemzettudaunkról (N. Pál József: „Tisztának a tisztát őrizzük meg”),Kortárs, 2003/7. 109–112.
• Csikkek Isten hamutartójában (Jaan Kross: A hamutartó), Magyar Napló, 2003/8. 64–65.
• „Rastignac” Barcelonában (Eduardo Mendoza: A csodák városa), Új Könyvpiac, 2003/július–augusztus, 10.
• Egy nagy író közelében. Tanulmányok Szilágyi Istvánról, Új Könyvpiac, 2004/január–február, 13.
• Az emlékező magányossága (Nagy Gáspár: Ezredváltó, sűrű évek), Kortárs, 2004/3. 101–105.
• Otthontól hazáig (Amin Maalouf: Baldassare nagy utazása), Új Könyvpiac, 2004/március, 40.
• Újlatin sorsértelmezések (Carlos Fuentes: Laura Díaz évről évre; José Saramago: Az embermás), Új Könypiac, 2004/április, 34.
• Meghívás olvasásra (Elek Tibor: Fényben és árnyékban), Új Könyvpiac, 2004/június
• A „félelmen túli tartomány” költője (Görömbei András: Nagy Gáspár), Új Könyvpiac, 2004/
• Göran Tunström utolsó üzenete (Göran Tunström: Híres férfiak, akik Sunnében jártak), Magyar Napló, 2005/5. 33–35.
• Hubok habzó árjával szemben (Márkus Béla: Tények és képzetek), Magyar Napló, 2006/1. 26–28.
• Kis poetai kathalógus (Lackfi János: Hőveszteség), Magyar Napló, 2006/5. 38–40.
• Jelenetek egy család életéből (Kormos Anett: Ingyen színház), Magyar Napló, 2006/8. 59–60.
• Organikusság és logika egy tudósi életműben. Gondolatok Jánosi Zoltán „Kő alatti fény”. Ratkó József és „két” nemzedéke c. könyve kapcsán, Hitel, 2006/8. 114–118.
• „a lét másféle dramaturgiája” (Kiss Anna: Az éden íze), Kortárs, 2007/1. 82–86.
• A történelem örökmécse (Kovács István: Az idő torkában), Új Könyvpiac, 2007/szeptember, 16–17.
• Szemiotika, retorika és esztétika – no meg a józan ész (Jan Mukařovský: Szemiológia és esztétika; Szegedy-Maszák Mihály: Az értelmezés történetisége; Paul Ricœur: Az élő metafora; Antoine Compagnon: Az elmélet démona), Magyar Napló, 2007/10. 59–61.
• Szélesebb látóhatárért (Gróh Gáspár: Határ. Ok nélkül), Kortárs, 2007/10. 110–113.
• Prózamesterek (Oravecz Imre, Rott József, Csender Levente), Magyar Napló, 2008/1. 54–58.
• Falusi Márton: Rádnyitva ablak, ajtó, Kortárs, 2008/2. 101–103.
• Szeretet, szerelem, szex (Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik; Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései), Magyar Napló, 2008/3. 63–64.

Könyvfejezet:

• Jegyzetek egy utószóhoz (Orbán Ottó: Hallod-e, te sötét árnyék) In: Ostrom-gyűrűben. In memoriam Orbán Ottó, Nap Kiadó, Budapest, 2003. 220–224.
• A költő, aki olvasni hív (Kányádi Sándor: Felemás őszi versek) In: Tanulmányok Kányádi Sándorról, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 2004. 418–424.
• Vázlat Móricz Zsigmond Erdélyének újraolvasásához = Bertha Zoltán – Ekler Andrea (szerk.): Cselekvő irodalom. Írások a hatvanéves Görömbei András tiszteletére, Bp., 2005. 133–154.

Tudományos előadások, részvétel konferenciákon:

• A Magyar Írószövetség és a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszéke által szervezett kritika-konferencia, Szombathely, 2003. szeptember 26-27-én. A Tét nélküli irodalom, tétlen irodalomkritika? c. előadás később megjelent (Életünk, 2004/11–12. 1079–1083.)
• Mi köze a sajtónyelvnek a trópusokhoz? In: Konvergenciák. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Bölcsészettudományi Karának konferenciája, 2004. március 24.
• A Móricz Zsigmond születésének 125. évfordulója tiszteletére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöksége és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia), valamint a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség által „Gyalogolni jó” – Móricz Zsigmond és Szatmár megye címmel Szatmárnémetiben rendezett konferencián előadás Vázlat Móricz Zsigmond Erdélyének újraolvasásához címmel (megj. Szabolcs–Szatmár–Beregi Szemle, 2004/4. 444–457., kötetben: Cselekvő irodalom. Írások a hatvanéves Görömbei András tiszteletére, Bp., 2005. 133–154.) 2004. június 12-én
• „de én hálok a világgal, / nem énvelem ő” címmel a Katona József Megyei Könyvtár és a Forrás folyóirat által rendezett beszélgetés József Attila és Nagy László költészetéről Kecskeméten, 2005. április 23-án, Buda Ferenc, Elek Tibor, Nagy András és Zalán Tibor társaságában (a beszélgetés szövege megjelent: Forrás, 2005/10. 56–61.)
• A Fiatal Írók Szövetsége által Nagy László születésének 80. évfordulójára rendezett iszkázi „Ördög már veletek” c. konferencián előadás „… a világ képeiben mi vagyunk”. Nagy László lírájának korszerűségéről címmel (megjelent: Életünk, 2005/9. 26–35.) 2005. július 14-én.
• Kerekasztal-beszélgetés József Attila: Költőnk és kora c. verséről a Tokaji Írótáborban 2005. aug. 12-én (N. Horváth Béla, Tarján Tamás, Tverdota György, Vajnai István társaságában).
• Van-e irodalom a művelődésben? Elhangzott a Magyar Írószövetség Tokaji Írótáborában, 2006. augusztusában.
• Előadás Baka István költészetéről. Elhangzott 2008. máj. 22-én a Baka István Alapítvány által rendezett csíkszeredai Baka-konferencián.
• Irodalomelmélet az irodalomtörténetben című előadás In: Irodalom a történelemben – Irodalomtörténet, a Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tanácskozása. Elnökök: Gintli Tibor, Tverdota György, Imre László, Szörényi László. (2008. jún. 9-én)

Recenziók verseiről, prózájáról:

• Major Anita: Farkasversek, Magyar Napló, 1997/7-8. 63–64.
• Márkus Béla: Verssel versért, a Hajdú-Bihari Napló Vasárnap c. hétvégi magazinja, 1997. dec. 6.
• Koppány Zsolt: A múzsa föltámadása. Nagy Gábor versei, Magyar Nemzet, 2000. február 17. 10. o.
• Papp Endre: A költő felderengő portréja, Új Könyvpiac, 2000/január–február, 7.
• Pécsi Györgyi: A formával megkötött reménytelenség (Nagy Gábor: Lélekvesztő), Hitel, 2000/5. 107–110. = Uő: Olvasópróbák 2. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2003. 125–132.
• Papp Endre: „csak az új ami régi” (Nagy Gábor: Lélekvesztő), Bárka, 2001/2. 91–93. = Uő.: Megállni a megértésnél? Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2001. 238–241.
• Szentmártoni János: „kételyekre ütött billog” (Nagy Gábor: Lélekvesztő) Új Forrás, 2001/8. 45–49. = Uő: Eleven csónak, Magyar Napló Kiadó, 256–263.
• Lehóczky Ágnes: Az önértelmezés lehetőségei (Nagy Gábor: Lélekvesztő), Magyar Napló, 2002/1. 25–26.
• Csernák Árpád, in Lyukasóra, 2003
• Ekler Andrea: Képeslapok ide- és odaátra (Pályakép Nagy Gáborról) Hitel, 2000/11. 65–69.= Uő: A névjegyen (szerk. Papp Endre), Magyar Napló Kiadó, 2001. 161–167. = Uő: Létra az örökléthez, Magyar Napló Kiadó, 2004. 42-49.
• Molnár Krisztina: Az én titkom (Nagy Gábor: Átok, balzsam), Magyar Napló, 2004/4. 35–36.
• Papp Endre: Életünk, 2004/4.
• Ekler Andrea: „Útjelzők” (Nagy Gábor: Átok, balzsam; Az olvasás tétje), Bárka, 2004/5. 115–120.
• Pósa Zoltán: Álmatlanok és álmodozók (Nagy Gábor: Álmatlanok ás álmodozók, Magyar Napló Kiadó, 2008.), Magyar Nemzet, 2008. júlus 4. 14. o.

Hivatkozások irodalomtudományos munkáira:

• Ács Margit: A hely hívása, Antológia Kiadó, Lakitelek, 2000, 318.
• Szigeti Lajos Sándor: (De)líra és (de)literatúra, Bárka, 2000/6. 79.
• Szilágyi Márton: Egy Baka‑olvasat és ami mögötte van (Fried István: Árnyak közt mulandó árny. Tanulmányok Baka Istvánról), Új Dunatáj, 2000/szeptember, 86.
• Szentmártoni János: Dzsungel (Vázlatpontok a ‘90-es évek és napjaink fiatal irodalmáról), Parnasszus, 2002/ősz, 110.
• Vasy Géza: Tragikumra hangszerelve (Baka István Művei – Versek), Új Könyvpiac, 2004/január–február, 11.
• Eperjesi Penkófer János: Tettben a jellem. A magyar irodalom sajátos kezdeményei Kárpátalján a XX. század második felében, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2003. 293.
• Görömbei András: Nagy Gáspár, Kalligram Könyvkiadó, 2004. 170., 177., 225.
• Bodor Béla: …Kemény hullámú lobbal ég… (Baka István Művei. Versek) = Holmi, 2005/3. 340., 342., 343., 352–353.
• Szigeti Lajos Sándor: Dance macabre = uő: Verssor(s)ok, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2005. 83., 93., 97.
• Nagy Márta: „Tenger és ég ablaktáblái között” (Baka István Isten fűszála című versciklusáról), Tiszatáj, 2005/9. 56–67. (59., 62.)
• Máté–Tóth András: Baka Istene (Tisztelgő tanulmány halálának 10. évfordulójára), Tiszatáj, 2005/9. 68–77. (68.)
• Olasz Sándor: Messe Sexardique (Baka István Szekszárdi mise című regénye mint látomásos prózai szöveg), Tiszatáj, 2005/10. 69.
• Papp István Géza: Laudatio és tanúságtétel (Cselekvő irodalom. Írások Görömbei András tiszteletére), Magyar Napló, 2005/12. 44.
• Jánosi Zoltán: „Kő alatti fény”. Ratkó József és „két” nemzedéke, Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2005, 16., 285.
• Vasy Géza: Cselekvő irodalom – Írások Görömbei András tiszteletére, Kortárs, 2006/5. 121.
• Alföldy Jenő: A „csillaggal kiszemelt” költő, Tiszatáj, 2006/3. 56.
• Bertha Zoltán: Verses Ótestamentum. Lászlóffy Csaba: A Biblia üzenete, Tiszatáj, 2006/8. 88.
• Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője = Uő: Fekete-piros versek költője – Kányádi Sándor, Hungarovox Kiadó, Budapest, 2006. 31.
• Koppány Zsolt: Morbusz Hungaricus, 142–150.

Kritikák disszertációja könyvváltozatáról:

• Tarján Tamás: „... legyek versedben asszonánc”. Baka István költészetéről Könyvhét, 2001. május 3.
• Szigeti Lajos Sándor: Nemzeti és egyetemes apokaliptika (Nagy Gábor Baka-monográfiájáról) Tiszatáj, 2001/6. 99-106. (átdolgozott változat)
• Szigeti Lajos Sándor: Egységes metaforika és nemzeti apokaliptika = uő: Verssor(s)ok, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2005. 419–430.
• Márkus Béla: „... legyek versedben asszonánc” Magyar Napló, 2001/április-május-június, 98-100.
• Bakos András: „Legyek versedben asszonánc...” A költő rokonai = Délmagyarország, 2001. okt. 13. Napos oldal V. p.
• Ferencz Győző: Távlatban (Nagy Gábor: „... legyek versedben asszonánc”) Népszabadság, 2001. november 10.
• Matúz Viktória: Világvége vagy transzcendencia (Nagy Gábor: „... legyek versedben asszonánc”) Hitel, 2002/10. 126-127.
• Ekler Andrea: „Útjelzők” (Nagy Gábor: Átok, balzsam; Az olvasás tétje), Bárka, 2004/5. 115–120.

Díjai:

• 1996. Juhász Géza-díj
• 1999. KLTE predoktori ösztöndíja
• 2001–2002. Nemzeti Kulturális Alapprogram Alkotói Ösztöndíja
• 2002–2005. Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-ösztöndíja
• 2003. Vas Megye Önkormányzata Szolgálatának Kulturális Tagozata díja
• 2007. Móricz Zsigmond-ösztöndíj
• 2007. Magyar Napló-díj
• 2007. Tokaji Írótábor-díj
• 2008. Barankovics alkotói ösztöndíj
• 2008. Bertha Bulcsú-díj