Nézem – s lenézem a világot

Смотрю в окно – и презираю...

Nézem – s lenézem a világot.
Nézem magam – és megvetem.
A földre mennykövet kiáltok,
nem bízva zord egekre sem.

Én csak csillagtalan sötétet
látok, bár fényt áraszt a nap...
Így vonaglik a földi féreg,
szétvágva, ásóél alatt.

1921
____________________

Vlagyiszlav Hodaszevics: Mint sivatagban a délibábot című kötetéből. Baka István fordítása.