No. 11 A cimborákhoz és a széplányokhoz.... (Baka István fordítása)

                                                         No 11
                                A cimborákhoz és a széplányokhoz
             
      A "Hiúz"-ban vadászkürttel kísérve igen tetszetős

                    Hej, kiabálja Fredman, ahányszor hallja: kürt rikongat,
< Kürt >                                   És zeng a dal;
                    S azt hiszi menten, tán ez a föld sem annyira ronda,
< Kürt >                                   Nem bősz vihar,
                                    De csengő lánykacaj,
                                    S minden szép szem lángra lobban;
                                    Sör van elég, s a snapsz se kevés,
                                            S a kocsma is zenés.

                    Szép hugicáim itt a "Hiúz"-ban, néktek üdv és hála,
< Kürt >                                   És száll a dal;
                    Muszka szitokszó, bodri-paróka, holland pipája,
< Kürt >                                   És lányzsivaj.
                                    Kátránya, mint a vaj:
                                    Dublin vár a kapitányra,
                                    Jól kiporolták őt a minap,
                                            De bukszája dagad.

                    Zárul az ablak, félre, libák, hess! Vár a tánc reátok,
                                               A csók s a bók!
                    Hé, nyavalyások! Fújja, ahány most lebzsel, az átok,
< Kürt >                                  Az indulót!
                                    Ti meg forogjatok:
                                    Anna Stina s Fredrikám ott!
                                    Szoknya a magasba, fogd legyeződ,
                                            Koccints, igyál előbb!

                    Lám, alabárddal áll a derék Berg, - snapsz a cimborának!
< Kürt >                                   Csinos legény!
                    Fűszinü nadrág, szürke a mellény, - ó, be csodás vagy!
< Kürt >                                   Kimondom én.
                                    Konflis robog felém.
                                    Kocsisa az öklét rázza.
                                    Pápaszemet föl! Kard ki, vigyázz!
                                            Elönt a báli láz.

                    Taps, hugicák és drága fivérek; kürtök perlekednek.
< Kürt >                                   Spaas mamzel ő:
                    Bíbor a szoknya, kék a harisnya, kalpaga, az meg
< Kürt >                                   Sárga mező.
                                    Vörösbort hozz elő!
                                    Bánatod ma elfeledjed,
                                    Bor- s szerelemről szóljon a dal!
                                            Jöjj, kis kuzin, hamar!

                    Itt jön a Winblad Ulla, ezért hát el az alabárddal!
< Kürt >                                   Szólj, harsona!
                    Hej, gyönyör-oltár, térdel elébed Ámor-apáca:
< Kürt >                                   Most szúrj oda!
                                    Keresztezz bárdokat!
                                    Hordót csapra, ajtót zárra,
                                    Ámen, igyunk hát, régi komák!
                                            Elő a legjavát!

   
C. M. BELLMAN: FREDMAN EPISZTOLÁI ÉS DALAI című kötetéből
Baka István fordítása

Az episztola eredeti szövege a svéd Bellman-weboldalon olvasható: N:o 11. FREDMANS EPISTEL. Til Bröderne och Systrarna på Lokatten. Klingar väl vid Valdthorn.