No. 61 A borosüveghez (Baka István fordítása)

                                                                 No 61
                                                        A borosüveghez

                                                 Gyere hát, becses barátom,
                                                 Mármint borosüvegem;
                                                 Sose volt még jobb pajtásom,
                                                 S úgy hiszem, nem is leszen.
                                                          Vivát!
                                                 Maradj hát velem!

                                                 Hogy szolgál a jó egészség?
                                                 Látom, pajkos kedvü vagy.
                                                 Bókra nem vársz, semmi kétség,
                                                 Kéred inkább csókomat.
                                                          Vivát!
                                                 Kérd a csókomat!

                                                 Honnan jöttél, hű barátom?
                                                 Mosel küld vagy Rajna tán?
                                                 Vagy az Óperenciából?
                                                 Fő, hogy nem vagy sarlatán.
                                                          Vivát!
                                                 Nem vagy sarlatán.

                                                 Torkom oly epedve várta
                                                 Jöttöd, édes cimbora;
                                                 Most azonnal csússz le hátra,
                                                 S onnan meg ne térj soha!
                                                          Vivát!
                                                 Meg ne térj soha!

                                                 Rajta, légy legény a gáton!
                                                 Fel, kurázsi! Vár a tor.
                                                 Mint zsilipkapun, gigánkon
                                                 Vitorlázzon át a bor!
                                                          Vivát!
                                                 Ússzon át a bor!

                                                 Jó torokkal Isten áldott,
                                                 Ám a bendőm telve van;
                                                 Nincs erőm és mit se látok:
                                                 Hova lett a poharam?
                                                          Vivát!
                                                 Hol a poharam?

                                                 Küldjetek papért, megírnám
                                                 Most a testamentumot,
                                                 Ám előbb a bort meginnám,
                                                 Szomjan mégse halhatok!
                                                          Vivát!
                                                 Szomjan nem halok.