No. 62 A legutóbbi Gröna Lund-i táncmulatságról (Baka István fordítása)
No 62
A legutóbbi Gröna Lund-i táncmulatságról
< Kürt > Fogja a Movitz a kürtöt,
S a bagót majszolja vadul;
Körbelohol, fura ördög:
Készül a tánchoz a négyszög, < Kürt >
Zeng a parancsa, a szitka.
Kályhai rács meg a piszka-
Vas a padlón szertegurul;
Toljad a falhoz a széket,
Fend meg a tőröd, a késed, –
Gröna Lund most elszabadul!
< Kürt > Hallod-e, mér' stirölöd te
A falat bambán, kocaként?
Nézel a képre, a szögre,
Tóra, toronyra, öbölre? < Kürt >
Szép is a szemnek a látvány!
Ujjhegyen áll a leánykám,
Kimeresztve jól a szemét,
És legyezővel a kézben
Nézi a nimfa a képen
Ama régvolt nép örömét.
< Kürt > Less a plafonra! Varázslat!
Csupa szent és glória fönt;
Hoffbro de jól kitalálta:
Angyali körben a pápa. < Kürt >
Nézd Góliátot, a barmot,
Dávid urunkra követ dob,
De a törpe győzi le őt;
Absolon, otthagy az öszvér!
Konyha zugában Ahasvér
Hever Eszter lába között.
< Kürt > Süss oda, Movitz, e tájra:
Legelésző csorda megy ott;
Jobbra Noéval a bárka,
Dől az eső a világra. < Kürt >
Vágtat a Disa királyné, s
Itt meg a lángszavu Illés
Ki a csézán mennybe robog.
Tedd fel a pápaszemet még,
És a Zsuzsánna regéjét
Kibetűzheted, ha tudod!
< Kürt > Movitz, elég is, eridj el!
Gyul a gyertya, flóta sikong.
Ott meg a "bálatya" ring el
Kesztyübe', fodros az ingmell. < Kürt >
Cukros a fánk, csupa csillám,
Kuncog a kence a nimfán,
Zizeregnek szép viganók.
Most jön a polka, ugorj hát
Nimfa, akárcsak a bolhád,
A terembe ronts be legott!
< Kürt > Movitz a polkazenébe
Belekezd, megnyitva a bált.
Fújja, ahogy belefér, be
Cifra a dallama lépte! < Kürt >
Nézi a kottalapot most,
Úgy veri talpa a taktust:
De vadul dobbant meg a láb!
Áll fura, hosszu zekében;
Csillog a kürt a kezében;
Ma a csillár is csupa láng!
< Kürt > Visszafelelget az ekhó,
A terem fényjárta, fehér.
Mint nyuszi, ugrik a suttyó,
Véle a párja, ez úgy jó. < Kürt >
Ott az a lány csupa báj ma,
Más gunyoros, mivel árva,
S kiabál a bérkocsiért;
Gyűri a kesztyüt e lányka,
Ő se kel el, de kinálja
A tubákkal Movitz ezért.
< Kürt > Vilma kisasszony, igyunk hát!
Ma a körbe hívja a kürt.
Kocsma-Regína, vihog rád
Mind a hajós, ha amott lát. < Kürt >
Félretaposva a sarkad
Csisz-csoszorog suta talpad,
S te korommal óvod a bőrt?
Flastromod ott van a porba',
Satnya karod, ni, de kurta!
No de, hölgyek, tartsuk a kört!
< Kürt > Taknyos a nózi, te bugris!
Nosza, fújd ki, s fúdd muzsikád!
Nimfa a sorba beugrik,
Járja az ugri-a-bugrit. < Kürt >
Nézd a babád, buta Wingmark!
Mással a táncba hogy ing már:
Csoszog ám a rút libaláb!
Keblei rézszinü-rusnyák.
Hej, te csibész, minek ugrálsz:
Zötyög ingfodrod s a kabát.
< Kürt > Rajta dobogni ütemre,
S tatatam, tapsolni, azám!
Ulrika, kart az egekre,
Nem totojázni csevegve! < Kürt >
Nyújtsd a kezed, lüke fattya;
Bújjatok által alatta!
Ide, Ulla! – Kuss, te zsivány!
Szajha, nem én, a te Ullád!
Hát te, csibész, sose fújsz hát?
A ripőköt bot veri mán.
< Kürt > Ott jön a "műhaju" Wingmark,
Szuszog és bókol szaporán,
Új a kabát meg az ing, bár
Erre meg arra is ing már; < Kürt >
Seggire csúszik a nadrág, –
Látod az ostoba marhát?
Maga púpos, lába sovány.
Flitter a kalpaga éke,
Rakva fonákra fejére;
Köhög és füttyent, vihog ám!
< Kürt > Rajta dobogni, betyárok!
No de tartsátok be a kört!
Lépj, de dobogjon a lábod!
Lámpa, lobogjon a lángod! < Kürt >
Add a helyet, neki kéne:
Majsztram a körbe belépne.
A zenét kezd, zengjen a kürt!
Hátra a kart, ne emeld fel!
Táncba, te kurvafi mester!
Ma a Bergström, bort aki tölt.
< Kürt > Hé, te, ereszd be a gazdát:
Minek állsz ott, mint aki vak?
Persze, a sört szopogatnád!
Prószit ezért, uracsok, hát! < Kürt >
Meg nem ijeszt a golyó.
Nőkre igyunk! – Ez a jó!
Gyere, táncolj, bamba alak!
Rajta, forogj ki az ajtón!
Por plafonig kavarogjon!
Csak a kört is tartsd ezalatt!
< Kürt > Rajta, gyerünk – föl a karral,
Nosza, egy ütemre ma mind!
Movitz, a kürt teli jajjal:
Kend meg ezért nyakolajjal! < Kürt >
Nimfa, dobogjon a lábad!
Pfuj, buta kancaszamár vagy!
Minek is hordasz krinolint?
Pózna az ott: suta gólya,
Tüllös a fejrevalója,
De az ajkán sörte virít.
< Kürt > Beste, gyalázod a párom?
Szamarazni őt le mered?
Jaj teneked, ha kirántom
Kardomat érte, barátom, < Kürt >
Nem riadok soha vissza,
S Lund pora véredet issza!
Fuvolák, új dalt, remeket!
Jobb, ha behúzod a farkad!
Vár kirepülni az ablak.
Christian Wingmark, le veled!
< Kürt > Nézd, a küszöbre kiállva
A parókáját keresi.
Hallgat a majsztram arája,
Csukladozik dudorászva. < Kürt >
Őt meg a gazda pofozza,
Vérzik a szája, az orra,
S a haragját eltemeti.
Hunynak a fáklyai lángok.
Táncban a lány lebabázott,
Taszigálták – vége neki.
< Kürt > Malena, körbe' maradjál!
Mosolyogj rám! Ó, be remek!
Bergström neje, ni, hogy ugrál!
Táncba, gyerünk, ne aludjál! < Kürt >
Temperamentumos, az szent!
Lám, a kalapja leröppent!
Jaj, a zsandár már közeleg:
Polka, agyő! Zene, hallgass!
Itt a zsaru! – Jaj, a kardvas!
Az ilyen bál tönkretehet.
C. M. BELLMAN: FREDMAN EPISZTOLÁI ÉS DALAI című kötetéből
Baka István fordítása
Az episztola eredeti szövege a svéd Bellman-weboldalon olvasható: N:o 62. FREDMANS EPISTEL. Angående sista Balen på Gröna Lund.