Ó, hegy, mező, berek, ti nyájas istenek

О, боги мирные полей, дубров и гор

Ó, hegy, mező, berek, ti nyájas istenek,
Apollóm szereti beszédetek,
Ifjú múzsámat is tiköztetek találtam,
Ártatlan, egyszerű, de mégis ő a társam,
S ugye, megértitek – oly drága énnekem!
S bolondos, édes és varázsos kedvesem,
Mint lenge fuvalom vagy aranyszárnyu méhe,
Vagy röpke csók, suhan, ide meg oda térve...